Ma már mindennek környezettudatosan kell működnie, épülnie. Beépült a gondolkodásmódunkba ez a kifejezés, és olyan látásmódot követel meg tőlünk, amely korunk előtt vagy kevésbé, vagy sosem volt a felnövekvő generációk sajátja. A kérdés mindig az marad, hogy vajon el tudjuk-e ezt úgy sajátítani, hogy tényleg jól értelmezve működtessük így az életünket? Az biztos, hogy ez a folyamat nem lesz rövid, amíg megtanuljuk és helyesen értjük ezt a szót.
De mi a helyzet a környezettudatossággal – az ingatlanpiacon?
Egészen pontosan most a zöld irodákról lesz szó. Azokról az ingatlanokról, amelyek nemcsak, hogy megjelentek a piacon, de fokozatosan, egyre nagyobb ütemben hódítanak és foglalnak teret.
Ma már a trend mindenképpen az, hogy szinte elképzelhetetlenné vált, hogy egy irodaház építésekor, vagy akár bővítésekor a kivitelező (illetve előtte a tervező) ne figyeljen oda arra, hogy az megfeleljen a legkorszerűbb energetikai követelményeknek.
Ilyen minősítési rendszer például a BREEAM vagy a LEED (előbbi angol, utóbbi amerikai), melyek leginkább elterjedtek nálunk is az épületek minősítésének terén. Mindkettőre jellemző, hogy különböző fokozatokba sorolja a minősített épületeket. A BREEAM öt fokozatot különböztet meg, a LEED pedig négyet.
Mitől lesz zöld egy iroda?
Természetesen (?) ez sem feltétlenül egyértelmű. Az ugyanis, hogy különböző fokozatok vannak az egymástól is eltérő értékelési rendszerekben, korántsem könnyíti meg a helyzetet. Nemcsak azért nem, mert az egymástól független értékeléseket nem egyszerű összevetni, de azért sem, mert még az egyfajta értékelési rendszeren belül sem mindig egyértelmű, hogy vajon melyik fokozattól válik igazán zölddé egy iroda.
De miért is fontosak ennyire a zöld irodák?
Fontos tudnunk, hogy a világon a globális szén-dioxid kibocsátásért felelős az épített környezet, méghozzá nagyon nagy mértékben: 39%-ban.
- Ebből 28% az a nagyságrend, ami az épületek üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódik, azaz a hűtéshez, a fűtéshez, az áramellátáshoz.
- A 11% pedig, ami marad az építőanyagok szállításából, az épületek építéséből és bontásából származik.
Nagyon magas tehát ez a szám, nem véletlen, hogy a zöld épületek tervezése és kivitelezése nagyon fontos tényezővé vált az iparágban. Nemcsak a kétségtelen környezeti ártalom csökkentése miatt azonban, de fontos, hogy egyfelől költséget lehet hosszú távon megtakarítani az ilyen beruházásokkal, másfelől pedig értéknövekedés lesz az eredmény.
És mi a helyzet nálunk a zöld irodákkal?
Jelenleg nálunk az irodaépületek 47%-a felel meg a BREEAD vagy a LEED minősítési rendszer által lefektetett alapkövetelményeknek, és rendelkezik a két rendszer minősítése közül valamelyikkel. Ezek az irodaépületek nagyrészt Budapesten vannak, a fővároson belül már mutatnak szórást az adatok. A vidéki városok fejlesztése és felzárkóztatása ezen a téren is kihívás és feladat a jövőre nézve.
A jogi szabályozás természetesen nálunk is igyekszik követni egyfelől a trendeket, másfelől pedig az elvárásokat – ha a zöld irodákról van szó. Ez praktikusan azt jelenti, hogy 2022. június 30. után már kizárólag olyan épületeket lehet használatba venni, melyek megfelelnek a közel nulla energiaigény követelményeinek.
A szabályozás tehát igen szigorúvá válik a jövő évtől. Ön vajon tudja, hogy az irodaépület, amelyben dolgozik, milyen energiaosztályba tartozik? Vagy akár a lakása, háza?
Ha segíthetünk ebben a témában, keressen minket!
