Mindenki találkozott már azokkal a régi házakkal, amelyek a mai napig sok idős ember otthonául szolgálnak. Sokszor az olcsóságuk miatt több fiatal család dönt úgy, hogy ebben élik le életüket. Viszont szigetelés, megfelelő nyílászárók, illetve a Kádár-kocka energetikai korszerűsítése nélkül mindez mit sem ér. Az áram-, valamint a fűtésszámla végösszege ugyanis egyre magasabb lesz.
Pár egyszerű lépéssel azonban sokat tehetünk azért, hogy ne kelljen odabent kabátban fagyoskodni és a pénztárcánkban is maradjon valamennyi a hónap végére.
A magyar településeken található ingatlanok állapota
Vajon mi a közös a hazai településekben? Hát nem más, mint a Kádár-kocka, amivel minden utcában találkozhatunk. A hetvenes évek környékén épült ingatlanok teteje igen jellegzetes sátortetős, amiből minden kisebb faluba és városba is jutott pár darab. Mivel akkoriban még nem volt ennyi féle és fajta alapanyag, ráadásul sok esetben a minőségük sem volt megfelelő, így ezek mára elavultak, energetikailag korszerűtlenek. Ettől függetlenül abban az időben több mint 800 ezer ilyen épületet húztak fel.
Ezekben legtöbb esetben még mindig az eredeti tulajdonosok laknak, azonban bőven akad megüresedett épület, amit előszeretettel vásárolnak meg azok, akik vidéken szeretnék leélni az életüket. A kedvező áruk miatt sokan azért döntenek így, hogy idővel felújítsák azt, átalakítsák úgy, ahogy azt jónak látják. A Kádár-kocka energetikai-korszerűsítéséhez szükség van egy kis befektetésre, azonban garantáltan megéri költeni rá.
A Kádár-kocka energetikai korszerűsítése
Ezek a típusú ingatlanok jellemzően 75 és 110 négyzetméter közötti alapterületűek. Legtöbbször téglából és vályogtéglából építették őket. Akkoriban általában 30 centis téglafallal készültek, ez azonban szinte semmit sem ér szigetelés gyanánt. Éppen ezért manapság a legtöbb helyen a nikecell burkolat használatát javasolják, méghozzá abból is legalább a 12 centiméteres vastagságút.
Persze mindig van jobb megoldás, így a vastagabb grafitos szigetelés az előbb említett változatnál hatékonyabb, még akkor is, ha ebben az esetben drágább lesz a munka. Jelenleg nagyjából 12-20 ezer forint körül mozog a négyzetméterenkénti ár, mind a munkadíj, mind az alapanyag kapcsán.
A szigetelésre azonban nemcsak a falak esetében van szükség, hiszen a tetőn át igen sok hő távozik, ha nincsen megfelelően korszerűsítve. Ide sem árt valamilyen szigetelőanyagot tenni, ráadásul a padlásra helyezhető változatok alapanyagára, valamint annak felrakása nem annyira drága, mint a külső falak esetében.
A nyílászárók korszerűsítése
A szigetelés hiábavaló, ha a meleg pillanatok alatt távozik az ablakon keresztül pillanatok. A hetvenes évben beszerelésre került ajtók és ablakok megérettek a cserére. Manapság már érdemes legalább háromrétegű ablakot vásárolni, de sok esetben a redőny is segíthet a szigetelésen, mind télen, mind pedig nyáron. Fontos tudni, hogy az ablakok beépítése előtt nem árt a palettákat hungarocellel szigetelni.
Ami viszont gond lehet, az a méret, ugyanis a mostani ablakok és ajtók nagysága közel sem egyezik meg a Kádár-kockáknál használt változatokkal. Így vagy méretre kell szabni azokat, ami eléggé drága mulatság, vagy pedig az ablakkeretet kell átalakítani az előre gyártott ablakok méretéhez.
A regi belsőtokos redőnyök ideje lejárt, ezek mehetnek a konténerbe, a helyüket pedig a legjobb megoldás befalazni. Az új ablakhoz jobb választás a külsőtokos árnyékoló, hiszen ez jóval költséghatékonyabb, mint az esetleges átalakítás.
Egy jó ablak darabja beépítéssel, szúnyoghálóval, valamint redőnnyel együtt 250-300 ezer forint lehet, de nagy az eltérés a méretek között. Illetve ebben az árban még nincsen benne a visszajavítás sem.
A lábazat vizesedésének megakadályozása
Ha a ház valahol vizesedik, akkor ott harmincszor gyorsabban megy át a hő, mint a száraz ingatlanok esetében. Ez legtöbbször a lábazatnál szokott gondot jelenteni. Éppen ezért nem árt azt rendesen leszigetelni, ha nem akarjuk a kinti levegőt vagy a földet fűteni.
Első lépésként meg kell tisztítani a lábazatot, majd jöhet az alapozó, a bitumenes őrlemény, amit aztán gázzal hevítve kell ráégetni a falra. Ha viszont rossz az alapozás, akkor folyamatosan be fog ázni és a vizesedés is folyamatosan visszatérő gond lesz.
Ez azonban egyáltalán nem olcsó a korszerűsítési munkálatok között, hiszen a művelet sokszor akár több millió forintba is kerülhet. Attól függően, hogy mennyire nagy a szigetelendő felületek nagysága. Egyetlen zsák cementes műgyanta ugyanis a jelenlegi árak alapján 35 ezer forint, és akkor még nem beszéltük a többi építőanyagról.
A Kádár-kocka energetikai korszerűsítése: fontos lépés a kazáncsere
Utolsó lépésként pedig ejtsünk szót egy kicsit a fűtésről. Ha már megvan a szigetelés, le lettek cserélve a nyílászárók és a vizesedésnek is búcsút mondtunk, akkor itt az ideje áttérni a kazán kérdésére.
A régi típusú fém vezetékek már önmagukban is igen sok energiát elhasználnak, hogy azok teljesen át tudjanak melegedni. Az elavult és régi csövek és kazán helyett pedig egy kondenzációs fűtőberendezést tenni, aminek köszönhetően sokkal hatékonyabb lesz az ingatlan fűtése.
Ez azonban nagyobb költség lehet, hiszen a tervezés és a kéménybélelés önmagában 2 millió forint körül van. De ebben nincsen benne a kazáncsere, ami alsó hangon 400-500 ezer forint. Hosszú távon azonban megéri belevágni a Kádár-kocka energetikai korszerűsítésébe, hiszen így sokkal több pénz maradhat a pénztárcánkban.